Együtt jöttek rá például arra, hogy a művirágnak egyáltalán nincs illata, hiába szagolgatták kitartóan. Megtanulták azt is, hogy behelyezett kanüllel a karban az ivás komoly logisztikai feladat. Léni kénytelen volt a bal kezébe fogni az üdítősüveget, aminek meg is lett a kissé szeleburdi eredménye, egy kiadós üdítő-baleset, amin végül mindketten jóízűen nevettek.
Ijesztő pillanatok után a megérdemelt otthoni pihenés

A hazafelé vezető út sajnos tartogatott egy félelmetes pillanatot. Egy hatalmas autópályás torlódásnál egy kigyulladt, lángoló autót láttak az út szélén. Elég félelmetes látvány volt, valakinek nagyon nem volt szerencséje aznap. Bennük viszont mély hála volt, hogy ők épségben haladhatnak tovább. Útközben még egy kellemes uzsonnára is megálltak, hogy levezessék a nap stresszét.
Mire hazaértek, Léni már teljesen megnyugodott. Végtelenül elfáradva, a kedvenc helyén, az erkélyen ülve maga vette le a karjáról a kórházi ragtapaszt. Ezzel a mozdulattal zártak le a napot. Nem maradt más hátra, mint egy jó vacsora, az út porának lemosása, és irány a meleg ágy.
Nem adjuk fel: a gyűjtés folytatódik Léni első szaváig
Ez a kezelés sem valósulhatott volna meg a közösség példaértékű összefogása nélkül. Az anyagi háttér biztosított volt, és eljuthattak idáig. A korábbi terápiák hatására már látványosan javult Léni figyelme és rövidebb szavakat már megismétel, mindent megért, de a legnagyobb áttörés még előtte áll.
A harcnak nincs vége, az adománygyűjtést és a munkát nem hagyják abba. Addig mennek előre, amíg meg nem hallják Léni hangját, amíg a kisfiú végre meg nem szólal. A következő kezelés szeptember közepén lesz, amihez még másfél millió forint hiányzik.
ITT tudod nyomon követni Léni sorsát!